A szecessziós séta támogatója a Corvina Kiadó, ahol 2012-ben jelent meg Bede Béla: Magyar szecessziós építészet című munkája.
A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a XIX. század összekuszálódott végének, vagy a XX. század tisztázatlan kezdetének tekintették. A szecesszió arra törekszik, hogy a történeti múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat teremtsen, s szabadon áramló formáihoz a növényvilág stilizált motívumait veszi alapul.
A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a XIX. század összekuszálódott végének, vagy a XX. század tisztázatlan kezdetének tekintették. A szecesszió arra törekszik, hogy a történeti múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat teremtsen, s szabadon áramló formáihoz a növényvilág stilizált motívumait veszi alapul.
A szecesszió mindenekelőtt az iparművészetben, s bizonyos mértékig ahhoz kapcsolódva a képzőművészetben kifejlődő mozgalom. A tárgyalakításban, a grafikában és a festészetben találta meg a maga sajátos munkaterületét. Az építészetben is gyakran folyamodott az ipar- és a képzőművészet segítségéhez.
A szecesszió lényege főleg a vonalasan kígyózó ornamentika túlburjánzása az ábrázolás rovására, a hallatlan mérvű stilizálás, a homogén, dekoratív színfelületek szinte kizárólagos alkalmazása. Kerülte a szögben törő, egyenes vonalakat. A geometriai forma szabályossága helyett a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formákat kedvelte. Arra törekedett, hogy az alakulóban lévő élet lendületét, a technikai fejlődés hatására mind jobban felgyorsuló jelent közvetítse. De ugyanakkor volt benne valami romantikus indíttatású szembefordulás is a modern világgal.
A gyáripar, a tömegtermelés embernyomorító személytelensége ellen tiltakozott. A termelés folyamatában egyszerű eszközzé vált, mechanikus részmunkát végző embernek az alkotói szabadságot akarta visszaadni.
A gyáripar, a tömegtermelés embernyomorító személytelensége ellen tiltakozott. A termelés folyamatában egyszerű eszközzé vált, mechanikus részmunkát végző embernek az alkotói szabadságot akarta visszaadni.
 |
| Iparművészeti Múzeum |
A szecesszió szó "elvonulást", vagyis a hagyományokkal
való szakítást jelent. A történeti stílusok felelevenítésének szokásával
szakít a szecesszió, és a kor építészeti feladatainak új, egyéni megoldást
kínál. A díszítmények újra polgárjogot nyertek, de az építészek nem
az elmúlt korok ismert díszítőelemeiből merítettek. Bár növényi formákból
indulnak ki, nem céljuk a természetet hűen utánozni.
A szecesszió dinamikus vonalvezetése, sokszor aszimmetrikus
tömegformálása és mozgalmas homlokzatfala közelebb áll a barokk stílushoz, mint a
kiegyensúlyozottabb reneszánszhoz.
Lechner Ödön (1845-1914) a szecesszió sajátosan magyar irányzatának
kezdeményező mestere. Otto Wagnerhez hasonlóan ő is az új stílus képviselőinek
idősebb nemzedékéhez tartozott. Behatóan tanulmányozta a magyar népművészetet,
majd a keleti népek művészetét, s azok motívumaiból merítve teremtett egy nemzeti
jellegű szecessziós díszítő-stílust. Így tervezte meg 1891-ben a budapesti Iparművészeti
Múzeumot, s pár évvel később - szintén a fővárosban - a Földtani Intézetet
és a Postatakarékpénztár épületét. E két utóbbira jellemző a síkban kiterülő
homlokzat egységének hangsúlyozása s a felületet díszítő színes kerámiaburkolat.
 |
| Iparművészeti Múzeum |
A szecesszió egyedülálló komplexitásban tanulmányozható a Magyar Szecesszió Házában (1054, Budapest, Honvéd u. 3.), a korábbi Bedő-házban, ahol 600 m2-es térben léphetünk vissza a boldog békeidőkbe.
 |
| Bedő-ház: a Magyar Szecesszió Háza |
További tájékozódáshoz ajánljuk:
Lenyűgöző képanyagban lehet böngészni az európai szecesszió példáiról Bagyinszki Zoltán fotográfus oldalán.
A főváros századfordulós építészetét új szemszögből
mutatja be Kovács Dániel és Batár Zsolt: Szecessziós Budapest című könyve közel 200 épületen keresztül, melyeket könnyen bejárható sétaútvonalakra fűztek fel a szerzők.
A Kossuth Rádió A hely című műsora 4 részen keresztül barangol be két csodálatos budapesti szecessziós épületet: a Magyar Állami Földtani Intézetet és a Tündérpalotát.
 | |||
| Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (Tündérpalota) |
 |
| Magyar Állami Földtani Intézet |
az írás az alábbi forrásokat alapul véve készült:
http://www.budapestcity.org/11-egyeb/epiteszet/stilusok/szecesszios-hu.htm
http://www.epitoanyagabc.hu/epitestortenelem/stilusok/ekletikus_szecesszios.php
http://www.szecessziosmagazin.com/magazin5/rozsnyaijozsefszecesszio.php
http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/szecesszio.htm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése